Sokan szeretjük a zenét,de kevesen vannak akik elgondolkodnak rajta miért is jó zenét hallgatni minden élethelyzetben. Miért is azt a zenét szeretjük és amikor kedvenc zenéinket hallgatjuk, esetleg közreműködőként veszünk részt benne, mitől jó az, és milyen hatással lesz szervezetünkre, tudatunkra illetve hangulatunra. Olvasgatás közben bukkantam a következő tudományos alapokon nyugvó megállapításokra – természetesen közben kedvenc dalaimat hallgatva. Javaslom mindenkinek végig olvasni, esetleg még több oka lesz az általa kedvelt jó zenék hallgatására, esetleg néhány dologra még választ is kaphat, amire eddig nem is gondolt.

1. Mindenki rohanó, stresszes életet él a modern világban, amiből többek között a zene képes a leghatékonyabban kiszakítani az embereket. Ha zenét hallgatsz a munkába menet, ha zenélsz esténként, akkor Marie Helsing, a Göteborgi Egyetem professzora szerint sokkal jobb lelki állapotba kerülünk, mint azok, akik nem cselekednek hasonlóképpen, mert a zene hallgatása közvetlenül hat a pozitív érzéseinkre, ami pedig jó hatást gyakorol lelki és fizikai állapotunkra is. Természetesen számos más kutatás és szaktekintély is kimutatta már, hogy a zene csökkenti a stresszt, miközben nagyobb érzelmi önkifejezést képes előidézni bennünk, de a legjobb mégis az, ha mi magunk zenélünk, és zenét szerzünk, ennél jobb hatást ugyanis még gyógyszerekkel sem lehet elérni a statisztikák alapján.

2. A Marylandi Egyetem kutató bizonyították be, hogy a rendszeres zenehallgatás és a szív egészsége között bizony nagyon szoros és pozitív kapcsolat van. Vizsgálataikból ugyanis kiderült, hogy azoknál az embereknél, akik számukra kedves zenét hallgattak, 26 százalékkal megnőtt a vérerek átmérője, ami hozzájárult a jobb vérkeringéshez. A tudósok megfigyelték továbbá, hogy a véráramlás és a légzés ritmusa szinkronba kerülhet a zene ütemével, vagyis a zene egy rendkívül jó terápiás eszköz is lehet, ami hozzájárulhat a vérnyomás szabályozásához, illetve a szív- és érrendszeri betegségek rehabilitációjához.

3. A zene ezen felül képes bizonyítottan csillapítani a fájdalmat. A Utah Egyetem kutatói egy 1500 fős vizsgálat során bizonyították be, hogy azok az emberek, akik folyamatos fájdalmakkal küzdöttek, sokkal nagyobb ellenállóságot mutattak abban az esetben, ha kedvenc dalaikat hallgatták. Érdekesség, hogy egy korábbi kutatás azt is bebizonyította, hogy a zene segít a félelem feldolgozásában is, ha ugyanis valaki fél, és énekelni kezd, csökken benne a félelem szintje!

A Journal of Advanced Nursing című orvosi szaklapban közzétett kísérlet a csontritkulásban, fájdalmas porckorong kopásban és reumában szenvedő betegeknél mérte, hogy pusztán a zene hatására hogyan változik az állapotuk. Az eredmények szerint 20-25 százalékkal enyhült a betegek fájdalomérzete. Ma már több kórházban is használják a fájdalomcsillapító készítmények kiegészítéseként a zenét még altatás alatti műtétekkor is, és a nagy fájdalmakkal járó szüléseknél. A zene ugyanis nem csupán érzékelhetően csökkeni a fájdalmakat, de meg is nyugtatja a betegeket, mert serkenti az örömérzetet okozó endorfin termelését a szervezetben, eltereli a kellemetlen körülményekről a figyelmet és lassítja a túl szapora szívverést és lélegzést.

4. A rendszeres zenehallgatás képes továbbá arra is, hogy fejlesszük vele memóriánkat. Egy amerikai kutatás olyan óvodásokat vetett össze a bizonyítás érdekében, akiknek egy részük tanult zenét, míg másik csoportjuk nem. A tesztek során a memória fejlettségéhez köthető feladatok megoldásakor a kutatók azt tapasztalták, hogy a zenekedvelő és zenélő óvodások lányegesen jobban teljesítettek, mint azok, akiket nem érdekelt a zene.

5. A zene ezen felül képes megvédeni az agyat is az öregedés káros hatásaitól. Ha például sok zenét hallgatunk és rendszeresen zenélünk, avagy játszunk hangszeren, sokkal, nagyobb valószínűséggel marad meg agyunk fiatalosabbnak, és áll ellen olyan betegségeknek is, mint például a demencia vagy az Alzheimer-kór.

6. A kora gyermekkorban elkezdett zenei tanulmányok látványosan fejlesztik az intelligenciát és a szóbeli készségeket is. Az angliai St. Andrews Egyetemen 8–11 éves gyerekek körében készített felmérés szerint azok a tanulók, akik napi rendszerességgel kerültek aktív kapcsolatba a zenével – nem csak mint hallgatók –, jobban teljesítettek az intelligenciateszteken és szóbeli kifejezőképességük is gazdagabb volt. Mindemellett nemcsak gondolkodási képességeik, de a memóriájuk és a fantáziájuk is élénkebb volt társaiknál.

7. A zene tempója a szív működésére is hatással van. Olasz és brit kutatók fedezték fel a Paviai Egyetemen, hogy az élénkebb zene hatására a szívverés és a légzés tempója is emelkedik, míg a nyugodtabb muzsika lassítja azt. Mindez attól függetlenül történt, hogy a betegeknek tetszett-e vagy sem az általuk hallgatott zene, a légzés és szívverés tempójára csupán a ritmus sebessége volt hatással.

8. Kevés nagyobb hatású közösségi élmény létezik, mint a csoportos muzsikálásé. Päivi-Sisko Eerola és Tuomas Eerola finn kutatók általános és középiskolai diákoknál figyelték meg, hogy azoknak a tanulóknak, akik részt vesznek valamilyen zenekari vagy kórustagként közösségi zenélésben, sokkal több barátjuk van, könnyebben alkalmazkodnak másokhoz, nyitottabbak és fogékonyabbak társaikra. Emellett az sem elhanyagolható, hogy általában kellemesebbnek találták az iskolai élet szinte valamennyi aspektusát, míg a zenében kevésbé jártas diákok jóval nagyobb ellenérzéssel viseltettek a suli és általában a kötelezettségeik iránt.

9. A stroke-on átesett betegek 60 százalékánál a látásért felelős agyi területek is sérülnek. Az American Journal of Occupational Therapy című szaklapban megjelent publikáció szerint Amerikában dolgozó kínai orvosok ötlete volt, hogy próbálják ki a zeneterápiát ezeken a betegeken, mert a muzsika az ősi kínai orvostudomány szerint általában jótékonyan hat az idegrendszeri betegségben szenvedők felépülésében. Az orvosok meglepődve tapasztalták, hogy a stroke miatt jelentkező látászavarokat sok páciensnél enyhítette, sőt teljesen meg is szüntette az intenzív zenehallgatás.

10. A néhány hónapos csecsemők számára a ritmus és a dallam a Duke University Medical Center kutatói szerint sokkal érdekesebb és élvezetesebb dolog, mint az emberi beszéd. A kísérletek során a zenét hallgató kisbabák sokkal többet nevettek és ösztönösen “táncolni” kezdtek, ringatták, mozgatták tagjaikat a zene ritmusára. A zene így nemcsak a hangulatukat befolyásolta pozitívan, hanem az ebben a korban igen érzékeny és intenzív idegrendszeri fejlődésre és mozgáskoordinációra is jótékonyan hatott.

11. A fizikai teljesítőképességet is növeli egy jól megválasztott zene. Egy kedvelt zeneszám lelkierőt, jókedvet és motivációt nyújt a nehezebb feladatokhoz is. Sportolóknál gyakran láthatjuk, hogy egy versenyszám előtt fejhallgatóval a fülükön érkeznek meg és csak az utolsó pillanatokban veszik azt le. Ez is segíti őket a koncentrációban, izmaik kellő ellazításában. Az University of Plymouth tudományos munkatársainak kutatásai azt is kimutatták, hogy a motoros képességek “csúcsra járatását” is elősegíti a zene, és egy jó muzsikát hallgatva mozgásunk koordináltabbá, tudatosabbá és hatékonyabbá válik