2023.09.09. szombat.
Ismét egy nap, mely a BARÁTSÁGRÓL szólt.
Ismét sok idő telt el a szilveszteri közös évbúcsúztató óta. Habár többször összefutunk a mindennapi élet forgatagában, vagy a népszerű közösségi oldalon figyelemmel kísérjük egymás mindennapjait, amikről mindenki tudhat, de egy „összeülős, kivel mi történt délután” már hiányzott.
A nyári kirándulások, nyaralások, családi programok, már úgy tűnt mindenkinél vége felé járnak. Ezért jött az ötlet a már-már hagyományként működő nyár végi, udvari bográcsozás megszervezésére. A szokásos körtelefon és már meg is volt a megfelelő időpont – 2023.09.09. szombat. A helyszín adott volt, a feltételek ideálisnak tűntek. Szeptember lévén még bár szokatlan, de „tombolt a nyár”.
Már sok éve fontos pont mindenkinek e tisztes társaságból egy – egy találkozó, mégis minden egyes alkalommal, izgalommal várom, hogy mindenki ideérjen és a megszokott baráti öleléssel elkezdődjön a „traccsparti” egy kupica – mindig finom – pálinkával és egy jó tányér gulyással, amit „kinevezett”szakácsunk segítségével,
már tálalási szintre készítettünk, ami úgy tűnt ismét finomra sikerült. Előkerülnek a résztvevők által hozott „batyus” hozott finomságok, hogy az asztalon mindenki megtalálja, amit kedvel.
Habár a zene az mindig fő téma marad, de a barátságot már nem csak ez köti és erősíti. Igyekszünk mindenkinek a mindennapjairól tudni. Ki merre járt nyaralni, kirándulni. kinek a gyermeke merre tart az életben. Mi van az unokákkal és már sajnos néha az is téma, kinek milyen nem várt egészségi probléma keseríti meg napjait, vagy ki mivel gyógyítja azt.
A délután most is rövidnek bizonyult arra,hogy mindent ami történt az elmúlt hónapok alatt kibeszéljünk, de a szeretet, barátság így is tovább él és tudja mindenki, ha kell, a másik ott lesz, ha bármiben segíteni tud.
Egy 50 éves barátság, ami már sokat megélt. A délutáni koccintás, és gulyás fontos, mert még mindig tudunk örülni egymásnak, de legfontosabb, hogy várjuk az újabb találkozót, ami valószínűleg már csak a szilveszteri évbúcsúztató lesz, és egyre közelebb kerül. Én már nagyon várom.
2022.12.31-2023.12.01
Az utolsó írásom azzal fejeztem be, itt a nyakunkon ismét a szilveszter, ahol bár felülmúlni nem lehet a szülinapi bulit, de lesz mit újra élni, és esetleg fokozni… ???
A klubos szilveszterek mindig is belsőségesek voltak. December elején a szokásos körtelefon és indult a szervezés. Mivel már évek óta összeszokott társaságról beszélünk, a recept már adott volt: Jó kedv, szeretet, egy kis batyus enni és inni való, és nem utolsó sorban jó zene, hogy végre mindenki kikapcsolja az elmúlt év nehézségeit, és azokkal töltse el az utolsó napját az évnek, akik közel állnak hozzá, van közös téma, na és nem utolsó sorban szereti a jó zenét és egy kis „táncikálást”.
Pénteken még egy utolsó telefonos időpont egyeztetés, és hogy minden rendben van e? Sajnos már itt kiderült, hogy a megszokott társaság két tagja gyengélkedik, és így nem tudnak jönni. „Örökös” klubvezetőnknél is nagyon rezgett a léc az egészsége miatt, de a közösség szeretete győzött, így a teljes létszám 14 fő. Tehát lakás „robbant”, elő a jól ismert Hungária sláger – „Csavard fel a szőnyeget”. Zene előkészítve, fények a helyükön, Képek vetítéshez betöltve.
Az este szokásos módon indult, a viszontlátás örömének kiteljesedésében. Némi közösen elfogyasztott míves házi pálinka, ami betömörítette a résztvevőket a ház legszűkebbnek mondható (előtér) helységébe, majd indult az évet záró este. Mindenki szerette volna tudni mi is történt az idén olyan, amiről esetleg nem tudtunk. (Azért fogalmaztam, így mert az idén évközben sikerült a korábbi évekhez képest többször találkoznunk, de ezekről korábbi írásaimban már szóltam.) Azután zene, tánc, jó kedélyű beszélgetés.
A korábban „megénekelt” 70. szülinapi party (lásd korábban: Dec. 17. ) utóéletéről most nem írnék csak annyit, hogy készült egy kis film az ünnep kapcsán és azt a család részéről az igazi szülinapi dátum alkalmából kapta meg az ünnepelt személyesen (12.24). Ezt a filmet, mivel közös élményen alapult, és még belefért az estébe, közösen megnéztük, vissza idézve néhány közös pillanatot, majd tánc, jókedv és kikapcsolódás, aztán kisebb „susmus” mert ismét valami készült…
Itt újra meg kell említenem egy évközi eseményt, (lásd korábban: Szept.23.) Ez sem maradhatott, utóélet nélkül. Előkerült egy szék a tánctér közepére, egy piros fejkendő, egy konyharuhával letakart tál és a klasszikus „Lakodalom van a mi utcánkban” hangjaira, olyan menyecske tánc kerekedett, hogy azt némelyik hivatásos násznagy is megirigyelte volna, az „Új asszony” legnagyobb döbbenetére, és bátran mondhatom könnyekkel pecsételt örömére.
A tálban (mert hát vájling nem találtatott) gyűltek a húszezreseknél sokkalta értékesebb ajándékok, és csak táncolt és táncolt néha pihent majd, aprópénzt söpört, és örömében sírt a menyecske a meglepetéstől és a meghatottságtól. Ettől nagyobb jelét nem is mutathatta volna a társaság, hogy egy kis ötlettel hogy is lehet kifejezni, mekkora, kimondatlan szeretettel viseltetünk egymás iránt, amit megköszönni sokszor nem is lehet, de viszonozni mindig van és lesz alkalom.
És a zene, tánc folytatódott tovább…. egészen addig, míg a pezsgő és poharak elő nem kerültek, majd megszólalt a himnusz, koccantak a pezsgőspoharak, és előtörtek az érzések, hiszen egy új, kissé bizonytalannak látszó 2023-as év kezdődött el, ami ki tudja, mit hoz.
De egyben mindenki biztos volt. Ezt a 2022-es évet, ami mögöttünk van békében és szeretetben lezártuk együtt, és külön-külön is, de tudta mindenki a 2023 akármit is hoz, mi ott vagyunk egymásnak, ha szükség van. Ha csak egy vigasztaló szóra, vagy egy közös örömre, de számíthatunk egymásra. Ezt sugallta minden egyes ölelés és jókívánság.
Az Ó év búcsúztató (vagy Új év köszöntő) még bő két órát tartott, jó kedvben, vígalommal, tánccal, mert egy Új évnek máshogy nem is szabad kezdődnie.
2022. 12. 17. szombat
Egy 70. szülinap, rövid története,
melynek kitalálója, szervezője a család, de azt hiszem nem lett volna teljes a Magnós klubos barátok, segítsége és részvétele nélkül.Én úgy gondolom a pillanatok, megfoghatatlanok, de némelyek soha nem felejthetők. Szerintem így lesz ez Pisti barátunk 70. szülinapjának megünneplésével is. Igaz a pontos szülinap csak December 24. e, ám a December 17. szombat tűnt a legalkalmasabbnak.
Már közel egy hónapja folyt a susmorgás Pisti háta mögött, a kiötlő és érintettek között (szűk család, klubos barátok), hogy mikor és hol és mi kell még, meg mit szeretnének, kinek milyen feladata van (mert volt!). A visszajelzések azt bizonyították, hogy az ünnepelt nem is sejt semmit, s már-már a lemondás határát súrolva a kiemelt születésnap elmaradásának lehetőségével.
Egyszer csak mégis eljött a kiszemelt dátum. Pistit, Macát, János és felesége egy csendes baráti szülinapi vacsora ajánlatával ültette autóba, majd elindultak a kiszemelt étkező felé. Mivel korábban is történt már ilyen, a gyanú nem erősödött, bár vélhetően „főhősük” fejében megfordult, hogy miért is a „szőlőhegyi vadon” felé visz az útjuk,(ahol is a Vad Ló Ranch-on, már várta az ünneplő csapat), de sikerült eloszlatni a kételyt, így hát az ünnepelt gyanútlanul nyitott be a sötét helységbe…
Az első meglepődés és örömkönnyek után indult a „party” Hatvani Feco DJ. rutinjával. Figyelve az összeverődött „vegyes korú” társaság ízlésére, tánctudására, igényére. Nem hazudtolva meg a sok éves rutint, A magnós klubos múltbeli barátságot és a fiatalok jelenlegi útjának ismeretét. Mindenki megtalálta a neki tetsző, általa táncolható jobbnál jobb zenéket, és így fergeteges party hangulat kerekedett…
Hogy nehogy éhen haljon a csapat, finom étkek és italok kerültek az asztalra.
Előkerültek történetek, természetesen Pisti főszereplésével, amit ugyebár volt idő az elmúlt 70 év egy nagy része alatt összegyűjteni. Közben zene, tánc, szórakozás.
Majd jött a feladat, … most játszunk. Nem tűnt túl nehéznek, de könnyű sem volt, mert igencsak ismerni kellett az ünnepeltet, hogy helyes válaszokat tudjunk adni. – ez néha még a család számára sem volt egyszerű feladat. De az eredmény egy jó hangulatú vidám játék volt, amiben eddig nem is ismert, de érdekes dolgokat tudtunk meg Pisti életszakaszaiból, saját előadásban, abszolút hiteles történetként. Ám a játéknak nem volt vége….
Aztán ismét buli, ami a jó zenének és a társaság hangulatteremtő erejének köszönhetően éjszaka 02 óra után zárult, mindenki megelégedésére, bele értve az ünnepeltet, akinek lesz mit feldolgoznia a következő napokban.
Visszatérve az elő mondataimra: „A pillanatok megfoghatatlanok, de némelyek soha nem felejthetők.” Szerintem így lesz ez Pisti barátunk 70. szülinapjának megünneplésével is, de… mikor e sorokat papírra teszem, még nincs vége az ünneplésnek, hiszen itt a nyakunkon ismét a szilveszter, ahol bár felülmúlni nem lehet a mostani ünnepet, de lesz mit újra élni, és esetleg fokozni …???
2022. Szeptember 23.
A barátságról… ez is hozzátartozik a klub belső híreihez.
A döntéstől. kb. egy hónapunk volt a 2022.09.23.-án tartandó esküvőig, ami mit tagadjam hosszú döntés eredménye volt. A terv – két tanú és kész. Mindkettőnknek második, így nem terveztünk sokat. A 09.03.án tartott összejövetelkor megemlítettük, hogy így sok év után úgy döntöttünk… aminek láthatóan örült mindenki… de ez csak egy mozzanata volt a napnak, amelyről korábban már lehetett itt olvasni.
Eljött a nap. Két tanú és néhány nagyon közeli rokon. Autó, indulás a házasságkötő terembe. Messziről kicsit több embert láttunk, de ez egy szabad terület. Mire az ajtóhoz értünk már ismét csak ketten voltunk. Elindultunk hát befelé a nagy pillanathoz, mely oly régóta váratott magára.
A terembe lépve a néhány közeli rokonokon kívül, akikről tudtuk eljönnek, ott ült további 11 barát, akikről azt írtam le a múltkor, hogy „Ha nem is találkozunk minden nap, és nem hívjuk fel egymást csak néha, mégis igyekszünk tudni egymásról, odafigyelni, hogy ha kellenénk, itt vagyunk.”
És most itt volt az a pillanat, amikor itt volt mindenki. A meglepetés párosult a meghatottsággal.
A ceremónia olyan volt, amit elgondoltunk, vagy talán kicsivel több is, de a vártnál is több, a „hab a tortán” azok a pillanatok voltak, amikor láttuk, éreztük, hogy a barátaink osztoznak örömünkben. Nem üres kézzel jöttek, a „klub szelleméhez méltó”ajándékot hoztak, de azokban a percekben ez eltörpült azon érzések mellett, melyet a jelenlétük jelentett.
A barátság, az összetartozás ismét bizonyosságot nyert. Köszönjük.
2022. Szeptember 03.
A nyárra tervezett összejövetel, az egyéni programok összehangolása miatt kicsit csúszott, de ez nem változtatott annak fontosságán, és akarásán. Már a nyárból kifelé haladva, de nem elkésve szeptember 3.-án egy nyugodtnak tekinthető kellemesen jó időt ígérő napon kis társaságunk összehangolt erővel úgy döntött, ideje lenne találkozni, és egy jót beszélgetni. A helyszín adott volt, a feltételek ideálisnak tűntek.
Már az előkészületek is arról árulkodtak legalább olyan jó lesz ez a délután is, mint az eddig volt találkozók. Előkerült egy bogrács, amibe Laci ,Marika és Erika teljes odaadással készítették elő a délutáni fő menüt.
A recept röviden:
Egy adag marhahús, zöldség, répa, burgonya, fűszerek érzés szerint. Ha ezt vízzel felöntötted, tedd hozzá a főzési tudományod és már a legfontosabb összetevők kerülnek bele. Barátság érzés szerint, jókedv és öröm kellő mennyiséggel a várt találkozásra való tekintettel, és nagy – nagy adag szeretet és lélek. Na, jó egy kis vörösbor is.
………………
……………..
Mire a többiek ideértek, a gulyás már előszeretettel rotyogott. És gondolva a nem „gulyásozókra”, kicsi grillezett hús, hagyma, sajt. Természetesen alkotójával együtt megérkezett az elmaradhatatlan mívesen házi gyártású gyomorerősítő is, és mint szokott a „ki mit hozott batyu”.
Sajnos két főnek igazolt távolléte csökkentette a nap fényét, de egyébként minden adott volt, egy hangulatos és kötetlen baráti délutánhoz, hogy meghallgassuk egymás történeteit mi is volt amióta nem láttuk egymást. Kivel mi történt, merre járt, kivel örült együtt, mi várható még, és minden, ami régről és nem annyira régről fontos, vagy maradandó és a többiekkel, mint baráttal, megosztandó.
Az idő is nekünk kedvezett, gyönyörű délután volt, újabb bizonyítékaként a barátság meglétére, erősítésére. Annyira különböző emberek vagyunk, mégis oly sok a közös bennünk, ami mindig kérdés nélkül összehozza, összetartja kicsi közösségünket. Ha nem is találkozunk minden nap, és nem hívjuk fel egymást csak néha, mégis igyekszünk tudni egymásról, odafigyelni, hogy ha kellenénk, itt vagyunk.
2022.Február 02.
Sajnos a mai hír egy szomorú hír, amihez nincs szó. Közös barátunk, Racsek Feri (Dzsekszi) egykor volt klubtagunk hagyott itt minket. Fiatalon lépett a fénybe. Sok – sok régi együtt töltött idő rémlik fel, a múltból, a klubbon belül és kívül. Az Ifúsági tábori erősítések, A cipőgyári bulik, a „kis VIT” pillanatai és még annyi együtt töltött vidám pillanat, bulik, zene…zene..zene… és most már csend lett. Kérlek ki olvastad e sorokat, szánd rá e kis időt és indítsd el a videót.
2021.December 31.
A kérdés , nem is volt kérdés. A múlt év végén a szilvesztert nem lehetett együtt tölteni. Most nincs tiltás, van vakcina, hát December elején rövid körtelefon és indult a szervezés. Mivel már évek óta összeszokott társaságról beszélünk, félszavakból is megbeszéltük, mi és hogyan legyen. A recept már adott volt: Jó kedv, szeretet, egy kis csipegetni és inni való, és nem utolsó sorban a jó zene, és mert minden biztosítva, már nem lehetett máshogy, csak is úgy ,hogy a 2021-es év jól fejeződjön be és kezdődjön 2022.
Mivel évközben nem sok lehetőség adódik nagy beszélgetésekre, így végre átbeszéltük kivel mi történt. Gyerekek, unokák, ismerősök…egészség… ki hogy éli meg a nyugdíjas létet…stb. Mindeközben szóltak a jól ismert, emlékeket idéző zenék. Egyszer azt olvastam, hogy „zenetudósok” megállípítása szerint az hogy milyen zenét hallgatunk és milyen ritmusra táncolunk legszívesebben, ahhoz a szívdobbanásnak van köze. Most a barátságunk hosszú évekre visszanyúlására hivatkozva ki kell egészítenem, szoros összefüggés van a barátságban töltött évek hosszával is. Így sajnos a Rock and Roll és a Twist kicsit kevesebbet forgott, mint Elvis és társai. De azért idézve egyik legérettebb korú barátunk mondatát ” Egészségünk megőrzése érdekében kell a torna, testmozgás aminek a legjobb formája a tánc, mert az minden részét megmozgatja az embernek, kezet, lábat de még az agyat is.” Ment is a tánc és jókedv hajnal 3-ig.
Az éjféli pezsgőbontáskor őszintén kívántunk Boldog (boldogabb) Új Évet és hozzá sok sok erőt és egészséget, hogy a következő években fel tudjunk készülni a klub 50. évfordulójára. (2024). De addig még ha rajtunk múlik, lesz nyári party, szilveszter, vagy bármilyen ok, hogy együtt töltsünk néhány felejthetetlen órát, ha a hétköznapokon nem is sikerül mindenkivel összefutni, beszélgetni. Bízva benne, lesz hozzá elég egészség mert a Szeretet, Barátság, egymás tisztelete az adott.
Tehát akkor most indítsuk a 2022-es évet úgy, hogy BOLDOG ÚJ ÉVET mindenkinek akik ott voltak, akik nem tudtak ott lenni bár szerettük volna, vagy Ők szerették volna, na és ezenkívül mindenkinek aki hajlandó volt végig olvasni ezt a beszámolót egy olyan baráti társaságról akik így közel 50 év távlatában is képesek jól érezni magukat, mert a barátság, szeretet és a ZENE összeköti őket.
2021. június 26.
Végre enyhülni látszik a COVID 19. Legnagyobb örörmömre szolgált, hogy kis társaságunk „épségben” vészelte át a harmadik hullámot is. Mindenki jól van, az ország kicsit lazítani próbál. Igaz még kell a maszk, de remélhetőleg lassan az is elmaradhat. Jónak tűnnek a ststisztikai adatok – és bár nem egy tini korú csapat vagyunk, jött az ötlet, mi lenne ha…
Ezt nagyon gyorsan döntésre is került. Telefon 1-2-3… majd amikor a vonal túlsó feléről meg volt a biztatás, már szerveződött is a kerti parti. Most nem bulizni, hanem beszélgetni akartunk. Kivel mi történt, mert esemény volt bőven – Covid ide, Covid oda. Voltak akik komoly műtéteken estek át,voltak akik szeretett családtagjukat vesztették el, de volt babavárás, nyugdíjjas évek megkezdése és még annyi jó dolog, melyet meg kellett beszélni, hogy együtt örüljünk a pozitív dolgoknak és kicsit felejtsük a negatívumokat.
